Szóval akkor megtörtént. Akkor lehet, hogy egy darabig nem kell több tampont vennem. Felelősségteljes érzés volt, hogy akkor minden megváltozhat. És nem is lehet visszacsinálni, ez most már itt van. Érdekes volt.
Aznap este elmentem a háziorvoshoz, h akkor mi történt velem, és szeretnék szerdáig otthon pihenni. Ezen aztán ne múljon, az orvos letolt, hogy miért keltem fel, ilyenkor elég lett volna betelefonálni, nekem pihennem kell.. Bár munka szempontjából (nincs jó időzítés! :() hétfő reggel csak beszóltam, h akkor beteg vagyok, és h orvoshoz megyek (1. nem teljesen igaz, a 2. végülis igen) nagyon utálok hazudni, de ennél most csak az igazság veszélyesebb..
A betegszabi itt azt jelentette, hogy akkor otthonról kell dolgozni, ami meg is történt, szóval nesze neked pihenés, meg semmi elektroszmog, meg semmi stressz.. bár a főnököm azt tudta, h akkor kicsit beteg vagyok, szóval be tudom fejezni a teendőimet. ha tudta volna, biztos együttérző lett volna, de az is lehet h már nem lenne állásom. Sajnos ez is a magyar valóság része. Ez szomorú, ha az embernek nem lehet gyereke, akkor egy idő után nem lehet munkája se akár, mert a sok kivizsgálás elég feltűnő, és sok esetben ad-hoc, h akkor ma van a nap, ma nem megyek, vagy csak késett az orvos, később tudok csak bemenni, ezek elég gáz időszakok... és hát a hülyének is feltűnik, nemhogy egy olyannak akivel jóban is vagy, és figyel rád... :( kicsit szomorú így, mert szeretem a mostani állapotot, és nem is akarok csalódást okozni, de ezt a másik dolgot még jobban szeretném...
Szóval a párom nekem egy babaváró teakeveréket, amiből ittam a teát, és szedtem a fagyöngy cseppeket, az méherősítésre van, nem egy finom valami, és alkoholos, nem esett jól.
3 nap után (ami alatt jó sokat aludtam, meg ugye 0 kávé, h akkor majd így jó lesz, meg cikória) mehettem dolgozni. Jó fáradt voltam a plusz progitól, alig vártam a nap végét. Nem volt bennem a pörgés. Nem én voltam a hónap dolgozója, az biztos.
Közben volt mindenféle tünetem, hő emelkedés, esés, vizes folyás, és a 7. dpo-tól minden napra egy negatív teszt. és így fokozatosan elkezdtem letörni. bukta. pedig bizios voltam benne, h nekem csak egy lehetőség kell, és akkor azonnal jól várandós leszek...
A párom minden nap simogatta a hasam, h ő már alig várja, és mindig rájött h teszteltem, mert szerinte csapkodtam, és nagyon szomorú voltam, nekem fel se tűnt, azt hittem, h nagyon jó színész vagyok.... :)
a 13. dpon adtam be az utolsó applikátoros vackot, és a 14. napon még megnéztem egy jó nagy negatív tesztet, hiába forgattam, egy vacak karc se volt benne. rá 3 napra megjött. Nem volt erősebb vérzés mint máskor, talán majdnem gyengébb is... Többet vártam magamtól. Minden tekintetben..... Ez van.
