A szeptember a mi hónapunknak igérkezett.
Bár az első és a második között eltelt 3 hónapban, nagyjából kikapcsoltam ezt a témát, nem ettem vitamint sem, csak szezonális ez-meg-azt. Barackmániás vagyok, leginkább azt. De azt sokat :)
Illetve találtam a hűtőben egy kis méhpempő maradékot a ciklus végén, úgyhogy azt még megeszegettem. mibajlehetbelőle. :D És mikor megjött elkezdtem inni a cickafarkot, és mivel a málnatea finomabb, azzal folytattam, és az ugyanúgy jó a vérzéscsökkentésre, és a görcsökre is. Utólag rájöttem, hogy ez jó ám a tüszőrepedés előrehozására is.
Majd a 6. napi uh (ami még majdnem 5. napinak is elment volna..) érdekes meglepit okozott, ugyanis a jo.-on volt egy 14 mm-es tüsző (az orvos nézett is rám, h hanyadik napon is vagyok?) a bo. 12,12 mm, és az endo ugyan még csak 5 mm volt, de azért jól indult a hónap. Büszke voltam a testemre :)
Lelkesen folytattam a teákat, illetve rendeltem újabb méhpempőt, hogy akkor ebben mégiscsak van lehetőség..
A 8. napi uh-n még nagyobb meglepetés fogadott: a domináns tüsző 18 mm-es volt (ez akkor napi 2 mm-es növekedést jelent akárhogy is számolom, előző ciklusban napi 1-et tudtam, de azt stabilan) az endo pedig 8,5 mm (az előzőben 2naponta nőtt 1 mm-t) vagyis mindenem dupla gyorsan fejlődött. Itt jött a kérdés, h mi legyen, mivel az látszik, hogy a hétfőt már nem bírja ki, addigra mindennek vége ebben a hónapban, az lh tesztem pedig még negatív volt.
Azt a megoldást választottuk, hogy akkor kapok egy tüszőrepesztő injekciót, és péntekre reméljük megreped..
A pénteki napon (9.napi uh) az endo 10 mm volt (+1,5 mm-t nőtt előző nap óta.. húha) és a tüsző 20 mm, de nem repedt meg, úgyhogy jött a tanakodás, hogy akkor döntsünk, hogy mi legyen... Sajnos minden próbálkozás jelentős anyagi megterhelés, tehát azért volt mit átgondolni. Az orvos azt mondta, h a tüsző akár 10 perc múlva is megrepedhet, de lehet, hogy csak másnap este fog. A minta életképessége 12 óra (maximum 18 óra, de az már inkább nem). Végül úgy döntöttünk, hogy legyen, mivel a számok szépek voltak, a nyálkahártya vastagsága is jó volt, és mivel péntekre esett, ezért aznapra már amúgy is kikértem egy szabadságot, és ott volt a hétvége is pihenésre.. nem kell gyanúsan sokat táppénzezni.
Az első inszem után egy fórumon ajánlották Czeizel Endre könyvét, amit egy könyvesboltban kb. el is olvastam (csak a fogamzás rész érdekelt, biosz órán mindig figyeltem, de nem mentünk bele ennyire a részletekbe), és ott azt írta, hogy a petesejt miután megreped 12-24 órán keresztül életképes, de közben "öregszik", vagyis a legideálisabb az egészséges gyermekhez, ha a repedés után közvetlenül minél hamarabb megtörténik a megtermékenyítés, mert minél öregebb a sejt, annál nagyobb az esélye a hibás fejlődésnek, vetélésnek. Tehát ez is belejátszott, hogy milyen szuper lenne, hogy elkezd repedni, miközben már kb termékenyül is, frissen. :) az előző inszemnél az volt a fixaideám, hogy már öreg volt a sejtem... vagy már készült elhalni.
Ezután mondtam, hogy a Crinone feleljős, mert nemcsak h felsértettem magam vele párszor, de úgy kiszárított, mint a szaharát, úgyhogy mi van még? Kaptam utrogestant 2x2 dózisban, amiből volt alulról és felülről használható verzió. Mondtam, hogy a gyomromat és a májamat hagyjuk ki ebből, inkább alulról terheljünk, hátha kevésbé lesz káros mindenhol máshol. Azzal amúgy alapvetően meg voltam elégedve, azt leszámítva, hogy minden reggel arra keltem, hogy éreztem ahogyan folyik kifelé.. Elég koránkelő voltam abban a két hétben. Illetve napközben is távozott belőle, de malőrt nem okozott.
A hőm rendben volt, 37 fok plusz minusz 1-2 tized, de hát a mesterséges hormon tette a hatását.
Úgy indultam a hónapnak, hogy csak a 14. napon nézem meg az eredményt, minek hergeljem vele magam, ráadásul elég munkás hétnek ígérkezett, ami igazából szellemileg okozott megterhelést, így sikerült is kizárni a gondolataimból a dpo. 3-7ig, néha bevillant, de most nem paráztam annyira túl, és a testemet sem pásztáztam annyit, de azért igyekeztem vigyázni, és pl a teli ruháskosarat nem felkapni reflexből. :) Bár a párom egy tündér, ilyenkor mindent hoz-visz helyettem, és a nagybevásárlásnál is külön szatyrot pakolt nekem, amiben csak a grammos dolgok voltak :) amúgy meg feküdjek. és pihenjek. Bár ezzel nem volt gondom, az utro tette a dolgát, lehet, hogy lassítónak kaptam csak.. Mindezek mellett azért napi szinten ittam a palástfű teát. Már egészen megszoktam az ízét. :)
A 8.dpo-n viszont egész éjjel nagyon valóságosan megálmodtam, ahogyan a munkatársamnak mutogatom a pozitív tesztem (aki tudja az egészet, és akivel mindig meg tudom ezeket beszélgetni), és nagyon hosszú álom volt. és teljesen meglepő, mert azon a héten eszembe se jutott, azt se figyeltem hanyadik napon vagyok. Így kikelve az ágyból egyből teszteltem, mert tudtam, hogy pozitív lesz, még kb. álmodtam. Aztán persze csak a kontroll csík jelent meg. :(
A párom egész reggel kérdezgette, hogy mi bajom van, mit csapkodok, és mitől nézek ki ilyen nagyon szomorúnak. (Azt hittem jó színész vagyok), mondtam, hogy nincs bajom. Aztán aznaptól komolyan megjött az étvágyam, és estétől elkezdett fájni a hasam alja, olyan mestruációsan. Ez tartott egy pár napig, változó erősséggel. De kb minden nap gyártottam egy nagy negatív tesztet, így jó kérdés, hogy mi is fájt, vagy történt-e valami.
Közben volt egy vállalati rendezvény és utána buli (miért is ne ekkor??), ahol ugyan 13. dpo-n voltam aznapi negatív teszttel, de még azért bennem volt a remény. A rendezvény után este 10kor elaludtam a szobámban, de értem jöttek a többiek, hogy én meg mit csinálok, menjek le a buliba igyak szórakozzak, úgyhogy összeszedtem magam, és lementem, de csak egy csomó vizet ittam. Még vicceltek is velem, hogy terhes vagyok-e, mondtam, hogy nem hiszem, csak nem vagyok jól, sok bort ittam a vacsoránál. Aztán még párszor felhozódott a téma, de a munkatársam, aki tudja, végig mellettem volt (és ő volt a szobatársam is) és későbbi kérdésekre másoknak is azt mondta, h nem hiszi. A munkahelyi pletyka hiányzik a legkevésbé... A 16. napon még nem jött meg, bár már abbahagytam a hormont (de előzőleg is kellett 3 nap, és sok fejfájás, amire beindultak a folyamatok..) és aznap vérvételen voltam, és mondtam az orvosnak, hogy nézhetünk egy hcg-t is? felcsillant a szeme, hogy csak nem? és mondtam, hogy nem tudom.
Korábban olvastam, hogy sok helyen a 14. napon van egy vérvétel is, mert a vérben ott lehet már a hormon, de a vizelet nem biztos, hogy kimutatja, és leírták egy jópáran hogy így jártak, és amúgy abbahagyták volna a progi szedést, ami biztosan meghozta volna a menstruációjukat.. Hát nálam nem volt hoppá, mert a hcg értéke kerek 0.0 volt.
Egyetlen megjegyzés, hogy a menstruációm olyan erős volt, rengeteg mindenféle darabbal, hogy abban biztos vagyok, hogy a nyálkahártya nem lehetett akadály.
